Segítség

 

 


Hazai példák PDF Nyomtatás E-mail

Nemzeti Digitális Archívum (NADA) Program

A hazai kezdeményezések sorában mindenekelőtt a Nemzeti Digitális Archívum (NADA) Programot kell megemlíteni, melynek célja az országban fellelhető közgyűjteményi anyag digitalizálás által való megőrzése az utókor számára.  Ezen projekt első lépésében felmérésre ill. megbecsülésre került, hogy kb. mekkora méretű az az adatvagyon, melynek digitalizálása szükséges.

Tekintve, hogy fontosnak tartjuk a nagyságrendek érzékeltetését, ezért nem haszon nélküli, ha egy pillantást vetünk a következő táblázatra:

 

Digitalizálandó kulturális közvagyon Magyarországon (becslés)

Szakterület

Leltári egységek

Digitalizálandó egység

Tárkapacitás

Ingatlan örökség

11 000 műemlék

50 000 régészeti lelőhely

915 000 forrásanyag

915 000

forrásanyag

2,1 Terrabájt

Könyvtár

111 000 000 dokumentum

 

3 520 000 db

dokumentum

7,8 Petabájt

Levéltár

3 500 000 000 oldal

 

200 000 000 oldal =

40 000 000 digitalizálandó egység

847 Terrabájt

Múzeum

59 000 000 tárgy

14 800 000 tárgy

Terrabájt

Audiovizuális archívumok

20 000 film

165 000 óra televízió-felvétel

662 000 tekercs rádiófelvétel

44 000 000 lap műsordo-kumentáció

5 000 film

165 000 óra televízió-felvétel

662 000 tekercs rádiófelvétel

 

44 000 000 oldal

17,3 Petabájt

MINDÖSSZESEN

 

103 902 000

digitalizálandó egység

26,62 Petabájt

Adatok forrása: Magyar kulturális közvagyon feltérképezése. 2003.

Fenti táblázat adatait nem csupán az informatikai nagyságrend miatt érdemes számba venni, de Vas megye szóban forgó projektje szempontjából is. E tekintetben meg kell állapítani, hogy a „virtuális múzeum” által megcélzott tartalom fenti (országos) perspektívából nézve tulajdonképpen nem létezik – nem csupán adattartalmának fentiekhez képest elenyésző volta, de a NADA program kategorizálási rendszere miatt sem.

Virtuális múzeumok

A közösségi kezdeményezésekkel párhuzamosan az egyes intézmények maguk is tettek lépéseket annak érdekében, hogy az internet segítségével tegyék hatékonyabbá azon céljukat, hogy értékeiket a nagyközönség számára – minél szélesebb rétegekhez eljutva - bemutassák.

Az első kísérletek a kilencvenes évek első felében történtek (Museum of Computer Art (MOCA) - 1993.; Web Museum, Paris – 1994.; The Lin Hsin Hsin Art Museum - 1994.; Virtual Museum of Computing - 1994.). Habár ezek kezdeti működésére a technikai korlátok és a koncepcionális kiforratlanság még erősen rányomta a bélyegét, tevékenységük úttörőnek bizonyult és követőkre talált. Ma már a legtöbb jelentős (hagyományos) múzeumnak van online megjelenése, ha rendkívül különböző mértékű és formájú is információszolgáltatásuk e csatornán. Az egyik végletet a pusztán elérhetőségi adataikat közlő szervezetek képviselik, másik oldalon viszont számos kiállítóhely igen gazdag szolgáltatáskínálattal van jelen a kibetérben, multimédiás tartalmak elérhetőségével, interaktív funkciókkal, virtuális kiállítások bemutatásával, vagy éppen a gyűjtemény elemeinek kereshetőségének biztosításával.

A külföldi példák és minták sora hosszú (pl. American Memory The U.S. Library of Congress, The American Museum of Photography, Swiss National Exhibition Bern 1914, The Web Museum Paris, Art Gallery (Renaissance paintings), Beatles - Museum On-line, Canada's Digital Collections, The Museum of Temporary Art Tuebingen, The Santa Barbara Maritime Museum, France; vö. http://www.museumlink.com/virtual.htm), a hazai gyakorlatban azonban – ha vannak is jó példák, kiváló kezdeményezések - még nem terjedt el széles körben a megjelenés e módja.

A legjelentősebb hazai példák –természetesen – a nagy országos intézményekhez kötődnek, pl.

melyek az általános információszolgáltatás mellett állandó és időszaki kiállításaik virtuális bemutatására is törekednek.

E kiemelt attrakciók mellett számos olyan kezdeményezés említhető, melyek kisebb szervezetek, magánszemélyek fizikai gyűjteményeit teszik digitálisan bemutathatóvá, vagy olyan kiállításokat hoznak létre, melyek fizikailag nem léteznek, pl.

Külön kategóriába sorolhatók azok a „virtuális múzeumok”, vagy „tárlatok”, melyek kiállítási tárgyait a földrajzi tér köti össze –akár van mögöttük valódi gyűjtemény akár nincs, ilyen pl. a Virtuális szentendrei tárlat (http://artendre.kfki.com/), vagy a Nógrád megyei alkotók Virtuális Galériája (http://www.nograd.net/gallery/).

 

A Vas megyei Virtuális Múzeum létrehozásának szándéka mögött egy olyan sajátos – a fentiek ötvözését jelentő – törekvés áll, mely egyfelől a térségi kapcsolódás motívumát tekinti elsődlegesnek a gyűjtemény körvonalazásában, másfelől a fizikailag létező gyűjtemények anyagát (is) igyekszik ezen elv mentén láthatóvá tenni. A projekt azonban a térségen belül elsősorban az önmagukban kis intenzitású községi vonzerőket, gyűjteményeket dolgozza fel annak érdekében, hogy egyrészt azok egyedi információ eljuthassanak a célközönséghez, másrészt felkeltsék az érdeklődést önmaguk iránt, harmadrészt a kapcsolódó vonzerők térségi és tematikus összekapcsolásának lehetőségét kínálva tényleges turisztikai látogatásokat gerjesszen ott, ahol erre valóban szükség van.

 
honlapkészítés